Fajsz idejében körül-belül így épült fel a   törzsszövetség társadalmi szerkezete:

   Nagyfejedelem - körülötte a fő udvari méltóságok: Főbíró, Főlovász, Főtáltos, főtolmács, Főpohárnok -alattuk a fejedelem körül: regősök, szakácsok, szabók.

 Védelmezi a fejedelmi, katonai kíséret.

 A hét magyar és három kabar / székely és kijevi kun/törzs  Törzsfőivel az élen a szálláshelyeken: 

 /Törzsfő= „Úr”/

 Körülöttük  a fejedelmi, katonai kíséret, 

mely kíséretet a „bő”= nemzetségfők

vezette nemek fiaiból álló „had” adja.

Itt a had századokból, tizedekből áll, élükön

századosokkal és tizedesekkel.

 

  A nemzetségi előkelők családjai

és nagycsaládjai külön szálláshelyeken, szolgákkal,rabszolgákkal körülvéve.                                     

       Katonai kísérettel ellátva.

           

Külön területen helyezkednek el a köznépi falvak,

amelyek lakói vegyes szolgáltatásra kötelezett faluközösségek.

 A Nagyfejedelem alá is, a törzsfők alá és a nemzetségfők alá is saját rendelkezésű falubirtokok tartoznak.

 

  A fejedelmi szállásokon külön meghatározott szolgáltatásra kötelezett, feladatuk ellátása szerint külön csoportokra osztott:

szántóvetők, lovászok, halászok, solymászok,

födémesek /méztermelők/, kovácsok, ötvösök,

ácsok, szűcsök, fazekasok, szakácsok.

 Ezek mind egyfajta szolgáltatásra kötelezett falvak.

 

    A Gyula és a Harka főméltóságát a törzsfők közül kiválasztott személyek viselik.

/Töhötöm és utódai Erdélyben külön országrészt építettek ki, mint gyulák./                                             

Utó megjegyzés: 

       Azon állítás, hogy a kabarok és a három székely törzs azonos, - esetleg támadást válthat ki egyesekből, akik azt a hagyományt fogadják el, miszerint a székelyek, Csaba királyfi megmaradt népe a hegyek közé húzódott fel, és Erdélyben már a honfoglalás előtt őslakos volt.  - Nos, a kettő közül az első állítás elsősorban Pauler Gyulától származik, aki nagy mennyiségű régi oklevelet és régi forrást tanulmányozott át, és ez alapján írta meg összefoglaló munkáját, „ A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt” címen, számos tudományos értekezés mellett. A XIX. század végének legnagyobb átfogó munkája ez ebben a témában, és a mai történészek is valójában őt ismételgetik. A vizsgált források alapján állítja és írja Pauler, hogy az államalapítás utáni első században általánosan a székelyeket kabaroknak nevezték az országban. Először a határszélekre költöztek, határőrzési feladattal. Így kerültek a Szepességbe és Zólyomerdő felső részébe, a Tátra átkelőhelyeihez, Pozsony és Nyitra közötti határszélre, vagyis Nagyszombattól észak-nyugatra, Sasvár központtal, valamint az Őrségbe, továbbá a Száva és Dráva közti, szlavón határszakaszra. Csak a XII. század közepétől kezdték benépesíteni az erdélyi székeket, először a Háromszék vármegye táját. Innen a név is, három szék, azaz három törzs. Ugyanis a ’Seuk’, török, mongol, tehát ogur szó = szék = törzset jelent. A három székely törzs, /mely eredetre kazár, fehér-hun és székely /: Székely, Tárkány és Varsány a terület névadója. Innen indult meg a széttelepülés a többi székekbe. A szék szót az első századokban általánosan használták még a vármegyék megnevezéseként, hiszen a megye a ’mesgye’ szláv eredetű szóból lett. A megye-székhely volt az ispán törzshelye.

/ Egyébként a bútordarabnak, a széknek a neve is a törzs szóból származik, hiszen megmunkálatlan formája hajdanában még a fatörzs volt, a pásztorok rönkökön ültek, melyek később bútorrá lettek munkálva./

    A betelepedő kunok két központja is később a XIII. században Szolnok felé eső részen: Kolbáz-szék, a Pest, Fejér, Bodrog és Csongrád megyék közötti részen pedig, a kiskunok területe Halas-szék volt, Kiskunhalas központtal.

     Egyébként a Pauler Gyula-féle állítás, hogy csak a XII. századtól népesítették be az erdélyi székeket a székelyek, egyáltalán nem mond ellent annak a hagyománynak, hogy Csaba királyfi népe a hegyek közé húzódott vissza. Ugyanis a mai Háromszék területe is, és a környező vidék is a folyók völgyén keresztül, mint az Olt és a Szeret, de más kisebb folyók völgyein keresztül is öszzeköttetésben lehetett a középkorban Kunországnak nevezett területtel, a mai Moldáviával, ahol a kijevi kunok, vagyis a ma kabaroknak mondott törzstöredékek éltek. Tehát éppenhogy ez is alátámasztja azt az állítást, hogy a Székelyek "Csaba királyfi népe", vagyis a régi hunok leszármazottai, mint ahogy az Árpáddal bejövő "kabarok" vezérei közül Böngér /Gyarmati Balassák őse/ vezér mellett a másik két vezér az Aba nemzetség ősei: Ad és fia Edömér voltak, a középkori tradíció szerint Attila király egyenesági leszármazottai.

 

 

 

 

A Szent István király korától létrejött feudális társadalom-szerkezet, annak egyházi, jogtörténeti, nyugati és régi római összeföggései, ok és okozatok kérdései, koronázás, lovagavatás, lovagrendek stb. Ezt mind megtalálod itt:

http://novella-vers.hupont.hu/

Keresd!

Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve! Üsd be a Google-keresőbe s kidobja, hogy éppen hol árulják a könyvet kedvezményesen! - Kiadta: Novum Publishing - http://novumpocket.com/

   Legegyszerűbb:  rendeld meg a kiadó raktárából a könyvet! Írj egy emailt a kiado@novumpocket.com címre, és rendeld meg a MAGYAR LOVAGKÖNYVET! - Az általad megadott címre a kiadó elküldi a számlát.

A könyv terjedelme: 555. oldal

Ára 4570 Ft + szállítási költség, mely belföldön 1080 Ft; - külföldre 2870 Ft !

Miután átutaltad a könyv és szállítási költség árát, a kiadó kb. egy hét múlva postázza neked a könyvet! - Az átutalás nemcsak banki úton oldható meg, hanem postai csekken is történhet! Ezért nem kell külön bankba menni! - Rendeld meg a könyvet, mely nem hiányozhat könyvtáradból!!! 

 

Oldal: 5.lap A magyar társadalom szerkezeti felépítése a 896 körüli időben, székely, kun, úz, határőrök
A MAGYAROK HONFOGLALÁSÁNAK TÖRTÉNETE: HAGYOMÁNY ÉS "TUDOMÁNY" EGYBEVETÉSE - © 2008 - 2024 - lehofolytatas.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat